Vasárnapi séta

Elhatároztam, hogy megnézem a Deák teret. Hallottam a felújítása hírét, hogy szép lett, és füvesítették a villamos pályák közti szakaszt.

Aztán sehogy sem adódott lehetőség, hogy arra járjak, egészen mostanáig.

Ma viszont megvalósult ez a terv. A fű valóban zöld, és a fák szögletesre nyírtak, viszont ezek szegények már nagyon kiégtek. Amit még nem hallottam, hogy a füves szakaszon végig kis szökőkutakat helyeztek el, ami jól mutat a zöld füvön.

Elnéztem még az Erzsébettérhez. Megnéztem, hogy van a Danubiusz kút. Neptun a tetőn totális barátságot kötött egy galambbal. Azóta is kinyújtva tartja a kezét neki...

Nagyon egymásra találtak.

A folyókat jelképező lányok jól vannak. Melankóliusan szemlélik a parkot és az arra járókat, a piknikezőket. Sajna az egyik lány annyira megtetszett valakinek, hogy a mellkasára írt valami firkát, ami szerintem vérlázító, ezért le se fotóztam, csak kiakadtam.

Ez a szobor az áldozat, szemből látszik a rongálás, de olyan szép ez a szobor, hogy nem volt szívem úgy lefotózni, hogy látszódjék a rémtett.

Szerintem azóta is azon töri a fejét a csapat, hogy ez hogy történhetett...

Vessünk egy pillantás úgy egy az egyben az egész kútra és környezetére. (A galamb nem mozdult el, továbbra is kitartott Neptun mellett.)

Innen végre nincs galamb...

A galamb kicsit komolytalanná tette az összképet.

Igazi békés vasánap délután volt, amikor jó volt az idő, ki lehet ülni a szabadba.

Vidámság!

Ma reggel kaptam egy e-mailt, amiben meglepő módon levélzáró akkordként a tisztelettel, az üdvözlettel vagy a pusszant helyett az szerepelt, hogy "Vidámság!".

Először kicsit megdöbbentem és arra gondoltam, hogy valami előző szöveget nem töröltek ki vagy véletlenül beillesztették ezt a szót. De a levél kerek egésznek tünt. Volt megszólítás, tartalmi rész és aláírás is, úgyhogy be kellett látnom, ez direkt van így.

Természetesen ezt megkonzultáltuk páran és lám, lám... vidámság ült ki az arcokra.

Hatott a felszólítás.

Jöjjön egy vidám kép.

Kukacvirág és a divat találkozása

A minap, miközben botladoztam és nagy koncentrációval kerülgettem a felújításhoz tartozó, de gyaloglást gátló elemeket a Fő tér közelében a városháza irányába, még azt is sikerült felfedeznem, hogy a divat és a kukacvirág találkozott.

A kukacvirág szebbik nevén Porcsinrózsa nem egy igényes virág, de nagyszerűen mutat. A divatnak pedig nem árt meg, sőt határozottan emeli az összképet. Egyébiránt a ruhaösszeállítás és a nyaklánc is igen szemrevaló.

Érdemes megnézni közelről a Portulaca grandiflora eme nemesített változatát. Szépséges.

Zweiber udvar és írógépmúzeum

A szentendrei Zweiber udvar hangulatos boltívei alatt újdonság kapott helyet. Megnyílt az írógép múzeum.

Őszintén szólva az írógépmúzeum hallatán nem jöttem lázba, hogy "na akkor ide gyorsan elmegyünk", hanem az udvarban nézelődve a lépcsőkből arra következtettem, hogy onnan fel lehet jutni a tetőre, ami érdekes lehet. Így hát vállalva a kockázatot, a feljutás reményében befizettem egy kör múzeumlátogatásra.

Nem csalódtam, rögtön látszott, hogy nem tiltották a feljutást a tetőre. Azért tettem egy kört az írógépek között. Meglepődve tapasztaltam, hogy itt bizony érdekes dolgok vannak.

Fa alaplapos írógép (nem egy újfajta számítógép alaplap...:). A tévedések elkerülése végett tisztázandó, hogy ez az írógép alapját tekintve fából készült.

Bajnok és Mercedes típusú írógépet és egészen különleges vagy kevés billentyűzettel ellátott írószerkezeteket láttam itt. Egyik-másik gép előtt önkéntelenül megtorpanttam.

Végül feljutottam a tetőre, ahonnan kilátás nyílik a Dunára és körben a város háztetőire.

Jó volt itt kibukkanni a szabadba és madártávlatból szemlélődni.

Érdemes volt megnézni a múzeumot. Lefeléjövet még gyártottam pár képet.

A bejegyzés végén sajnálattal jegyzem meg, hogy nem volt hosszú életű a múzeum.

Talán 1-1,5 év. 

Szentendre SZEI

Tegnap birtokba vehették a szentendreiek a felújított SZEI épületét.
Szívmelengető volt látni a sikeres munkát és az efeletti őszinte örömet.
Még nem minden tökéletes, még folyamatban van a beköltözés, az új orvosi eszköztár és a várótermi új pad, stb. nem érkezett meg, de már folyamatban van ez is, viszont a legnagyobb munka lezárult, sőt a legtürelmesebb látogató máris megérkezett. Látszik, hogy azonnal beleszeretett az épületbe.

Rendelőintézet jó kilátással

Egyetlen képben - Szentendre Péter Pál templom

A szentendrei Péter Pál templom engem az egyszerűségével, letisztultságával ragadott meg, mivel eltér a megszokottól, a katolikus templomok hangsúlyos díszítettségétől. Különleges a templomtérbe függesztett kereszt.

Épp jók voltak a fényviszonyok, mikor legutóbb ott jártam szerettem volna néhány képet készíteni a belső térről. Leültem a padba szép csendesen, készítettem egy átfogó kétpet, amikor a szinte üres teremben ketten is rám pisszegtek.
Nem tudtam mit követtem el, hát megkérdeztem. Kiderült, hogy csak egy fotót készíthetek és ez is fejlemény, mert eddig egyet sem volt szabad készíteni....

A digitális fotózás idején, amikor még a vaku sem villan, nem tudom milyen kárt tehet egy fotó készítése a templomban. Megjegyzem, hogy a fényképkészítés bármiféle korlátozásáról nincs felirat kihelyezve.
Ha már ennyit írtam a dologról, akkor mellékelem a templombelsőről készített egyetlen képemet.



Szentendre éjjel-nappal

Pénteken kezdődött a Szentendre éjjel-nappal programsorozat. Most láttam először a "fény Fő teret", eddig csak hallottam erről a látványosságról.
Ilyenkor képeket, vetítenek a Fő teret övező házak homlokzatára. A színek és a formák érdekes kavalkádja jön létre. Az étterem előtt ülők szinte elvesznek a mintákban.

Számos program volt és van most a városban. Érdemes utánanézni. Színházi előadások, kézműves vásár, gumikacsaúsztatás, angoltanulás és még sok minden más. Aki idén kihagyta, azt tudjon róla, hogy az utolsó augusztusi hétvégén újból várja az érdeklődőket Szentendre.

A meleg miatt inkább a Szentendre éjjelt választottam a programkínálatból.

Néhány fotó, ami magán hordozza az este hangulatát: