Budai vár

A Mesterségek Ünnepe sem tudta elterelni a figyelmem a budai várról és az onnan nyíló panorámáról.

Etno divat

Mára világtendencia az etno design és divat. Ennek a hatása a budavári Mesterségek Ünnapén is érzékelhető. Nem csupán a hagyományos mintákat lehetett megtalálni, hanem azok újraértelmezéseit is. Az alap a népművészeti kincs, de mai formában,színekkel. Ha a budai várban rögtön még nem is kapott mindenki két kézzel a termékek után, hanem inkább csak nézelődött, azért az ottlátottak felkeltették az érdeklődést, fény derült arra, hogy kit hol lehet eléreni, milyen munkát vállal még. Kinek milyen különleges elképzelése van és az megvalósítható-e.

Kislányként több népművészeti blúzom volt, de később ezek elmaradtak a ruhatáramból. Lehet, hogy szétnézek a szekrény mélyén... A vásáron látottak után, remélem sokan kedvet kapnak a népi divat viseléséhez.

 Íme a kalocsai minta, megfosztva színétől, "kis fekete" ruhára illesztve.

 Pici lány kékfestő ruhácskában

A Mesterségek Ünnapének helyi divatja

a sajátkezűleg készített fonott koszorú, szárazvirággal.

Mesterségek Ünnepe

Szép hagyomány a Mesterségek Ünnepe a budai várban.
Rengeteg régi mesterség már nincs testközelben, nincs ott a mindennapjainkban, ezért az egészen egyszerű, de ritkán látott tevékenységek, a bonyolult és szinte művészi kézügyességet igénylőkön át vonzották a nézőket, sőt a tevőleges résztvevőket.

Az olyan egyszerű dolog, mint a kukoricsa morzsolázs is érdekes egy városi gyereknek, aki erről a feladatról még hírből sem hallott. Nagyon egszerű a tejből vajat készíteni, de hányan készítették már el a saját vajukat? No persze jogos kérdés ehhez kapcsolódóan, hogy áll-e az istálóban egy tehénke...

 A lelkes ifjúság...

 Hogyan készül a vaj?

 Miből lesz a cserebogár..., akarom mondani cserépkályha?

 A szépséges végeredmény.

 Szőjünk-fonjunk...

 Kukorica szárból mi minden készülhet?

A kötélverés is érdekes mulatság

 A kisfiú nagyon szerette volna megfújni a legynagyobb tülköt.

 Szívről szívhezhez szóló szép üzenetek mestere

Kalandok a Fő téri kút körül

Szentendre Fő tere a régi szép időkben már büszkélkedett kúttal.

Hosszabb szünet után, újból eljött ennek az ideje, azaz a városrehabilitáció egyik eredménye, hogy a Fő téret gyönyörű faragott kő medencés kút ékesíti. Bár ez a kút nem is igazán kút, hanem inkább nyomóskútszerűség. Ez az elnevezés azért indokolt, mert nem egészen nyomóskút, hiszen az egy mechanikus rendszer, ez pedig már nem az. Viszont a nyomókart majdnem teljes magasságáig fel kell emelni, hogy az időkapcsoló működésbe lépjen és rövid ideig vízhez lehessen jutni. Ez viszont megtévesztő, mert mégiscsak használni kell a nyomókart. Így aztán ebből a nyomóskút látszatból születik némi kavarodás.

Van, aki lelkesen pumpálja a vizet, legalábbis úgy gondlja, hogy ő fakaszt vizet, viszont érzi, hogy nem kell ehhez megfelelő erőt kifejtenie, tehát valami nem úgy működik, ahogy kéne. A bátortalanok viszont, akik csak épp megemelik a kart, nem kapnak vizet. Ekkor kezdődik a kísérletezés...

De a kútat azért előbb-utóbb mindenki tudja használni.

Láttam turistákat, akik direkt a kútnál fényképeszkedtek, mert Szentendre Fő térén épp ez nyerte el leginkább a tetszésüket, ami a jelenlegi rekkenő hőségben érthető.

Miután már magam is megküzdöttem a kút rejtélyével, így külön érdekesség elnézni, ahogy az arra járó kísérletező kedvű szomjas turistáknak sikerül-e vizet szerezni a kútból.

A gyerekek a legaranyosabbak, ahogy körbezsongják a kutat csoportosan.

Megyeri híd

A Megyeri híd nagy kedvencem két tekintetben is, először a hasznosága miatt, hogy összeköt két partot, ami nekem Dunakeszi és Szentendre jobb megközelítését teszi lehetővé. Másrészről tetszik a ferdekábeles modern acél gerendahíd.

A két "A" betű formájú pilon miatt én csak "A híd"-nak neveztem el magamban.

A nyílt napon sajnos nem voltam ott, amikor a hidat felavatták, pedig érdemes lett volna.
Néhányszor már átutaztam a hídon, de a fényképezőgép most volt kéznél először.
Tervezem, hogy egyszer kerékpárral is átvágok a hídon és megcsodálom egészen közelről, nem csak átszáguldva rajta.

Egy érdekes nézőpont,

 mintha a kábelkötegek a világ minden irányába nyúlnának.

Kékesszürke panoráma a híd vége felé, háttérben a hegyek kék vonulatával.

Hagymavirág

 

2 zsemle

Ki tud ellenállni egy ilyen helyes kismacskának? 

Nem mindenki.

A minap találkoztam a gazdájával és elmondta, hogy valaha volt egy fantasztikus vörös nagy kandúrja, aki a környék kedvence volt és hatalmas egyéniség.

Utána már nem vágyott másik macskára.

A minap kiment a piacra, a reggelijéhez két friss zsemlét akart beszerezni, de megállt megcsodálni ezt a kiscicát, amire rábeszélték, ő pedig hagyta magát, sőt még két zsemlét is kapott mellé ajándékba ...

Megyek a piacra...